Hogyan lett VIII. Henrik a Hit Védelmezőjéből kiátkozott?
VIII. Henrik trónra lépése
VIII. Henrik a bátyja halála után lett trónörökös, s még nem volt 18 éves, amikor apja halála után a trónra került.
Amikor apja halála után VIII. Henrik trónra lépett és feleségül vette Aragóniai Katalint a brit alattvalók bíztak abban, hogy megváltozik Anglia élete. Francis Bacon szerint VII. Henrik “sötét herceg és végtelenül gyanús” volt, VIII. Henrik viszont a “a legszebb potentát, akire valaha is figyeltek”. Ehhez társult az ifjú király atletikus termete, hiszen 6 láb 2 hüvelykes magasságával jelentősen kiemelkedett kortársai közül. Kortársai nagyapjához, IV. Edwardhoz hasonlították, amely kedvező jelnek tűnt.
Úgy számították, hogy nagy király lesz, s ebben talán nem is csalatkoztak nagyon, hiszen VIII. Henrik uralkodása alatt Anglia nagyhatalommá vált.
Nagyon várta már, hogy trónra kerüljön és rögtön el is határolódott elődjétől, hiszen szinte azonnal elrendelte apja általa megvetett tanácsadóinak (Richard Empsonnak és Edmund Dudley-nek) az letartóztatását. Nem sokkal később a Towerbe kerültek és egy év múlva lefejezték őket.
Mivel Katalin már özvegy volt, bár (a hírek szerint) nem hálták el a házasságot Henrik bátyjával Artúrral, a pápa engedélye kellett a házasságkötéshez, amelyet II. Gyula pápa meg is adott a fiatal párnak.
Ennek következtében Henrik 1509. június 7-én feleségül vette bátyja özvegyét, majd három héttel később mindkettőjüket megkoronázták.
Henrik szerint felesége „a világ legszebb lénye” volt, aki akkor 23 éves, csinos és gyönyörű vörös-arany hosszú hajú lány volt. Henrik később nyíltan és büszkén beszélt arról az örömről amelyet Aragóniai Katalinnál talált.
Valóban tetszett neki Katalin, de az is a fejében járt, hogy Angliát nagyhatalommá fejlessze. Így, szakított apja elzárkózó külpolitikájával és szövetkezett I. Miksa császárral és II. Gyula pápával a francia király, XII. Lajos ellen.
Felesége is kivette a részét a hadakozásból, hiszen amíg ő a spanyolokkal együtt legyőzte a franciákat a sarkantyúcsatában, Aragóniai Katalin a skótok ellen szervezte az ellenállást, akiket végül a floddeni csatában le is győztek, ahol IV. Jakab skót király is elesett.
A Hit Védelmezője
A francia király utódja I. Ferenc lett, akivel Henrik szövetséget és barátságot is között, legalábbis egy ideig. Mindezt csak erősítette, hogy mindketten szerették volna megszerezni a német trónt, de ez végül Miksa fiának, Károlynak sikerült.
Eközben született néhány korán elhunyt fia és halva született egy lánya, majd nem sokkal később megszületett első túlélő gyermeke, a későbbi I. Mária angol királynő.
Az angol király igazi reneszánsz ember volt, aki verseket írt és dalokat 
Az apja ugyan eredetileg papnak szánta, de nem igazán értett egyet a cölibátussal, bár a közhiedelemmel ellentétben elég kevés szeretője volt. Ekkortájt még a katolikus egyház elkötelezett híve volt, oly annyira, hogy 1519-ben elkezdett írni egy Luther-ellenes értekezést is, amelyet végül 1521-ben fejezett be.
Ezt az Assertio Septem Sacramentorum (A hét szentség védelme) cím alatt adta ki, s a mű írásában és szerkesztésében Thomas Wolsey és Morus Tamás is részt vett. Ez a mű számos nyelven megjelent és közel 20 kiadást megélt. A pápa is értékelte a művet, így 1521 októberében a Fidei Defensor (a Hit Védelmezője) címet adta neki. Ez annyira megtetszett az angol királynak, hogy a hivatalos angol uralkodói címek egyikévé tette.
Közben a francia királlyal megromlott a viszonya, amely azonban elsősorban Henrik hibája volt. 1520. június 7-24 között egy találkozót szerveztek, hogy a barátságukat megerősítsék.
A francia-angol találkozó
A két király igyekezett a másikat felülmúlni, így hatalmas sátrakat építettek, hatalmas lakomákat tartottak és zenével, tánccal és sporttal, játékokkal szórakoztatták önmagukat és egymást. Pénzt nem kímélve még egy közel tízezer négyzetméteres ideiglenes palotát is építettek. A pompás arannyal szőtt selyem és egyéb drága öltözék mellett Henrik magával vitte az I.Szelimtől kapott kis majmát is, amelynek jelenléte mindig sok nevetés forrása volt. Összesen 2800 sátrat építettek a résztvevők számára, s 2200 juh fogyott el a találkozó alatt. A palota előtti két szökőkútból pedig vörösbor folyt.
Ennek oka talán az lehetett, hogy bár az előzetesen egyeztetett szabályokban szerepelt, hogy a két király nem fog megküzdeni egymással, Henrik (kissé kapatosan) mégis kihívta egy birkózóversenyre a francia királyt. I. Ferenc ezt elfogadta és viszonylag gyorsan le is győzte az angol királyt, akinek ez nagyon fájdalmas vereség volt – tekintve hiúságát. Bár tudhatta volna, hogy a francia király Bretagne hercege, s bretagne-iak akkortájt a birkózás mesterei voltak.
A válás gondolata
Az 1520-as években Henrik egyre inkább aggódni kezdett, hiszen házasságában egyetlen lánya született, aki túlélte a csecsemőkort, miközben házasságon kívül született egy fia, akit Henrik elismert ugyan, de nem volt törvényes örökös. A házasságkötés után Katalin szinte azonnal megfogant, de koraszülött gyermeke halva született. Ez nagyon bántotta a királynét, aki egészséges fiút szeretett volna adni férjének és a nemzetnek.
Lassan megfogalmazódott benne a gondolat, hogy új feleséget kell szereznie, hiszen Katalin nem képes fiút szülni neki. Wolsey révén megkereste az új pápát, hogy a házasságot érvénytelenítse, hiszen (szerinte) a felesége nem szűzen érkezett a házasságba.
Mivel VII. Kelemennel jó kapcsolata volt, így Wolsey úgy gondolta, hogy az ügyet el lehet intézni.
VIII. Henrik, a kiátkozott
Ez nem is lett volna rossz elgondolás, ha V. Károly, aki egyébként Aragóniai Katalin unokaöccse volt, 1527. május 6-án egy másik ügyből kifolyólag nem tör be Rómába, s nem fogatja el magát a pápát is, s ha már ott volt, ezt az ügyet is elővette. Henrik terve így zátonyra futott.
Az angol király válaszul a papságra súlyos adókat vetett ki, bizonytalan ideig beszüntette az egyházi adó fizetését Rómának, majd házasságát egy parlamenti határozattal alátámasztva önhatalmúlag feloldotta, s megszüntette az angol egyház felett a pápa hatalmát. Ezt a jogot saját magára ruházta, önmagát tette meg az anglikán egyház fejének. Az egyházi birtokokat lefoglalta és a kolostorokat is kisajátította. A pápa válaszul kiátkozta az egyházból, így lett VIII. Henrik, a kiátkozott angol király.
A Hit Védelmezőjéből lett kiátkozott, különvált Rómától, s új egyházat alapított.
Persze a középkorban a pápákat sem kellett félteni!
Eközben (az akkor még nem kiátkozott) Henrik 1532. november 14-én feleségül vette Boleyn Annát, s ezzel tulajdonképpen bigámiát követett el, hiszen még nem vált el Aragóniai Katalintól. De Henriket már nem zavarta a pápa és tovább folytatta kiátkozott életét.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!
