Ágota a rejtélyes (magyar) hercegnő

Ágota hercegnő rejtélye?

Az angol és skót krónikákban többször is előfordul egy Agatha vagy Ágota nevű (herceg)nő, aki Vasbordájú Edmund egyik fiának, Edvárdnak volt a felesége. Abban, hogy ki volt ő, a krónikák többféle megoldást is mutatnak, de abban megegyeznek, hogy Magyarországról indultak vissza Angliába.

edmundironside2.jpg

De vajon ki lehet ő?

Ehhez azonban meg kell néznünk az előzményeket, hogyan is került Edvárd Magyarországra.

Kapcsolódó – Uralkodók nem túl királyi halála

edmundironside.jpgEdvárd gyermekkora

Eadric, miután lesből, kegyetlenül megölte Edmund királyt, arra próbálta rávenni Kanut (Knut) királyt, hogy a meggyilkolt Edmund két kisfiát is tegye el láb alól, mert még gondot okozhatnak. Edmund özvegye Ealdgyth, magára maradt két kisfiával, s Kanut, aki tisztelte Edmundot bátorságáért, nem akart ilyen dologban részt venni. Mivel az ország egyébként is az övé lett, nem akarta, hogy gyermekgyilkosság kötődjön a nevéhez.

De azért elgondolkodott Eadric ötletén.

Végül elküldte a két fiút Svédországba, féltestvére, Olaf királyságába. Finoman megüzente, hogy nem nagy baj, ha valami történik a csecsemőkkel. Olaf azonban, aki ekkor már buzgó keresztény volt, nem akarta, hogy ilyen gyilkosságban részt vegyen, ezért a két kisfiút titokban elküldte Szent István udvarába, így Magyarországra kerültek. A két fiú, akik valószínűleg ikrek voltak, 1-2 évesek lehettek ekkor.

Szent István szívesen fogadta a két fiút, Eadmundot és Edvárdot és szeretettel gondozta őket. Eadmund fiatalon meghalt, azonban Edvárd felnőtt, majd feleségül vette Agatha hercegnőt, s három gyermeke született: Margit, Christina és Edgar.

Közben Nagy Kanut és családja kihalt, s 1042-ben Hitvalló Edward került az angol trónra, bár mint Vasbordájú Edmund öccsét nem illette volna meg a trón, hiszen az elhunyt királynak éltek leszármazottai, bár lehetséges, hogy ekkor nem is tudtak a távoli Magyarországon élő Edvárdról.

Edvárd visszahívása

Hitvalló Edvárdnak azonban nem volt törvényes örököse, s közben kiderülhetett, hogy Edmund fia él, s Magyarországon van. Az angol király és a német-római császár nem sokkal korábban egy szövetséget kötött, amely miatt nagyon jó kapcsolatban voltak. A szövetséget elsősorban a császár kereste, neki volt szüksége támogatókra. 1053-ban meghalt Godwin, Wessex grófja, akitől a angol király tartott, s Edvárd ezután igyekezett kapcsolatot teremteni a Magyarországon élő unokaöccsével.

Ekkor Ealdred worcesteri püspök (későbbi yorki érsek) maga kereste fel III. Henrik német-római császárt Kölnben, hogy a közbenjárását kérje. A püspököt nagy tisztelettel fogadták Kölnben, s közel egy évig marasztalták, de végül majdnem eredmény nélkül térhetett haza.

Ekkortájt a magyarok és németek között azonban különböző harcok folytak, a császár többször is betört az országba, de nem sikerült a magyarokat legyűrnie, ráadásul német belviszályok is voltak.

Lehetséges, hogy Edvárdot akarta a magyar trónra I. András helyett, de végül azonban mégis az ő parancsára szerelték fel a hajókat, amellyel a gazdagon megajándékozott Edvárd és családja hazatérhetett. Más kérdés, hogy a császár 1056. október 5-én elhunyt, így a herceg már csak halála után indulhatott haza.

Ekkortájt Magyarországon I. András uralkodott, aki a kivégeztetett Vazul fiaként, maga is hosszú éveket töltött száműzetésben, többek között I. Jaroszláv udvarában is.

A három gyermek tehát egészen 1057-ig Magyarországon nevelkedett, s ekkor térhetett haza Edvárd  a számkivetésből. A hazatérés után azonban nem sokkal (1057. április 19-én) Edvárd meghalt, mielőtt találkozhatott volna nagybátyjával Hitvalló Edvárddal.

Ealdred még püspökként, 1058-ban a Szentföldre menet Magyarországon is tartózkodott egy ideig, így személyes tapasztalatai voltak a magyarokról. Ezért aztán talán senki más nem rendelkezik annyi információval Edvárd és Edgar hercegről, mint ő, és így worcesteri krónika.

Edvárddal és családjával több magyar főúr is Angliába tartott, akik a herceg halála után (skót feljegyzések szerint) Skóciába mentek és ott telepedtek le.

hoditovilmos.jpgEdvárd gyermekei

Így Edgar egyedül maradt, mint leendő örökös, aki Nagy Alfréd leszármazottjaként kizárólagos jogos örököse volt az angol trónnak. Hitvalló Edvárd halála után Stigand cantgerbury érsek vezetésével két ízben is angol királynak választották Edgart, de sohasem koronázták meg. A püspök és Ealdred yorki érsek be kellett, hogy lássa, a szellemileg még korántsem érett hercegtől nem várhatja Anglia felszabadítását.

Edgar később meghódolt Vilmosnak, s megelégedett egy kényelmes életmóddal.

Edvárd özvegye és gyermekei a hastingsi csata után menekülni kényszerültek, s először Magyarország jutott az eszükbe. Hajóra szálltak, de egy hatalmas vihar Skócia partjaira sodorta a hajójukat.

Amint partra szálltak, egy ma Margarets Hope-nak nevezett helyen, a skót király (III. Malcolm – Canmore) fogadta őket, akit azonnal elbűvölt Margit hercegnő szépsége.

Némi családi vita után, a hercegnő elfogadta a király közeledését, s hamarosan a felesége lett. Christina pedig, miután kiegyezett Hódító Vilmossal, apáca, s a Romsey-kolostor apátnője lett.

A magyar, a svéd és a német források eléggé keveset foglalkoznak velük, de az angol források nagyon bőségesek (főként ellentmondásokban), s közülük is elsősorban az egykorú források lehetnek hitelesebbek.
De ki is volt pontosan Ágota vagy Agatha

A történettudomány megosztott-e kérdésben, s alapvetően két lehetséges megoldást fogadnak el leginkább.

iikonrad.jpgÁgota hercegnő a német-római császár rokona?

A korabeli angol politika tudatosan kereste a kapcsolatot a német-római birodalommal, mint a kor egyik legnagyobb politikai hatalmával. Ennek egyik megnyilvánulása volt, amikor Nagy Kanut egyik lányát (Gunhild) 1036-ban feleségül adta II. Konrád német császár fiához, aki később III. Henrik néven lett német-római császár. Talán ezért fogadták olyan szívélyesen a püspököt Kölnben. Igaz, Gunhild még férje császárra válása előtt, 1038. július 18-án meghalt, de a kapcsolat megmaradt.

S az is igaz hogy II. Konrád császár, Szent István királyunk feleségének unokaöccse volt. Amikor Henrik a császári trónra lépett, az akkori világ talán leghatalmasabb uralkodója volt, s az ő döntésétől függött a pápai trónus betöltése is, ennek eredményeképpen került oda IX. Leó.

A már korábban említett Ealdred worcesteri krónikájában az olvasható 1057-ról, hogy “Ez évben jött Edward Atheling Angliába. Fia volt Edward testvérének, Eadmundnak, akit vitézsége miatt Ironside-nak neveztek. Ezt az Athelinget Cnut király Magyarországba küldte, hogy ott tegyék el láb alól: de ő itt derék férfivá serdült fel Isten akarata szerint, itt a császár rokonát kapta feleségül és tőle szép nemzedék származott: neve Agatha volt.”

Harminc évvel később egy másik krónikában már csak annyi olvasható, hogy Agatha, Szent Margit édesanyja a császár rokona.

A másik fontos megjegyzés itt, hogy Edvárd Magyarországon nőtt fel.

Ki nem lehet Ágota hercegnő?

Florence of Worcester már többet is mond a történetről. Innen tudjuk, hogy Kanut előbb Svédországba küldte a fiúkat, s csak onnan kerültek közvetve Magyarországra. Az is innen derül ki, hogy Eadmund fiatalon meghalt, míg Edvárd megnősült, s felesége Agatha, aki a császár közeli rokonának lánya.

De ki lehetett a német-római császár közeli rokona?

boldoggizella.jpgA fenti tények alapján

 – Agatha (Ágota) nem lehetett Gizella királyné húga, hiszen a királyné apja 995-ben meghalt, így Agatha legalább húsz évvel idősebb lett volna Edwardtól, aki 1016 körül született, ráadásul a német krónikákban nincs nyoma annak, hogy Gizella apjának Civakodó Henriknek lett volna gyermeke Henriken, Gizellán és Brúnón kívül

– Agatha (Ágota) nem lehetett Gizella öccsének, Henriknek a lánya, akinek házassága Luxemburgi Kunigundával gyermektelen volt, már csak azért is, mert Szent József házasságban éltek, vagyis szexuális kapcsolat nem volt közöttük. A később szentté avatott Henrikről pedig nehéz lenne elképzelni, hogy más nővel volt kapcsolata, ráadásul olyan, amelyből egy Szent István udvarába került hercegnő származott volna, s erről még a krónikák is beszámoltak volna.

– Agatha (Ágota) nem lehetett Gizella királyné öccsének, Brunónak a lánya, hiszen bár egy ideig a magyar királyi udvarban tartózkodott amikor összeveszett bátyjával, de 1005-ben hazatért, vagyis körülbelül tizenhárom évesen, s egyetlen krónika sem említi, hogy gyermeke lett volna, ami persze püspökként akkortájt nem lett volna elképzelhetetlen.

– ha Agatha (Ágota) Gizella királyné lánya lett volna, akkor pedig a másik részre lépünk …

Ágota a magyar király leánya?

szentistvan.jpgElső alkalommal Ordericus Vitalis krónikájában olvashatjuk, hogy Agatha (Ágota) a magyar király lánya, de azt is, hogy a királyt Salamonnak hívják, s Edvárd a magyarok felett uralkodik. A Gaimar krónika szerint a két fiút egy Walgar nevű nemes vitte el Dániába, majd tizenkét év múlva öt napnyi utazás értek Magyarországra. A krónika szerint a magyar királynak nem voltak férfi örökösei (Imre herceg 1031-ben meghalt) és így Edvárd, aki elvette a lányát feleségül a magyar trón örököse. A krónika szerint Hitvalló Edvárd meg is látogatta unokaöccsét Magyarországon.

Szintén fontos forrás Ailred, aki Skóciai Szent Margit, Dávid nevű skót király fiának udvarában élt, s bizalmas kapcsolatban volt az uralkodóval.

Ő azt írja, hogy a királyi család angol és magyar eredetűnek tartja magát.

Az a tény, hogy Szent István királynak két (három?) fián kívül lánygyermekei is voltak közismert, bár a három (?) hercegnőről nem sokat tudni. Bár, ha jól meggondoljuk, hogy Imre herceg születéséről, sőt másik (két?) fiának (Ottónak, ?) egész életéről kevés információ maradt fenn, könnyen lehetséges, hogy egyikük lett Edvárd herceg felesége.

Ez megmagyarázza, hogy miért nevezik a német-római császár közeli rokonának, hiszen édesanyja, Gizella révén vérrokonságban állt az akkori német uralkodóval. Ha Gizella közeli (német) rokona lett volna, akkor Gizella távozásakor valószínűleg ő is elment volna az országból.

Azt is megmagyarázza, hogy miért emlegetik a krónikák a magyar származást, hiszen Szent István lánya volt.

david-of-wales.jpgArra is magyarázat, hogy miért kísérte el számtalan magyar főúr Angliába, majd Skóciába – hiszen a király lányának megfelelő kíséret szükséges, majd azt is, hogy miért akartak Magyarországra hazajönni.

Arra is magyarázatot ad, hogy miért lett egy skót király neve Dávid, amely nem igazán elterjedt név volt akkoriban.

Az egyik krónikában emlegetett Salamont, éppen akkor koronázták királlyá, amikor a hercegi család Angliába indult. Nos, Salamon magyar királyt, aki 1063-74 között uralkodott, két ízben koronázták magyar királlyá, első alkalommal 1057-ben.Egy másik krónikákban Salamon uralkodik, amikor Edvárd Magyarországra érkezik – ehhez azonban tudni kell, hogy a korabeli krónikákban az uralkodók gyakran csak kezdőbetűvel szerepeltek, így az S nem csak Salamon, hanem akár Stephen (István) is lehet.

Egyéb kérdések

Persze, felmerül a kérdés, hogy István halála után miért nem ők (Ágota és Edvárd) örökölték a trónt, de talán ez is eléggé logikusan megmagyarázható.

Szent István királynak nem volt fiútestvére, csak három lány, s Ottó, valamint Imre hercegek halála után a királynak is csak lányai maradtak.

Abban a korban azonban még nem volt igazán elfogadott a nőági örökösödés a magyaroknál. Emiatt felmerülhetett, hogy az esetleges lány férje legyen az uralkodó. Ágota hercegnő azonban valószínűleg tíz éves körül lehetett, amikor a király meghalt, így nem igazán lehetett még férje, bár a korszakban erre azért elég sok ellenpélda is volt.

István lánytestvéreinek azonban már volt férje, s elég idősek is voltak, vagyis logikus választásnak tüntek. Pontosabban Judit már korábban elhunyt, de Ilona férje Orseolo Péter volt, míg Sarolta férje Aba Sámuel.

agatha.jpgMilyen érdekes, Istvánt Orseolo Péter és Aba Sámuel követte a trónon.

Így akár az is lehet, hogy István halála után eleve a lánytestvérei (férjei) következtek volna, s csak utánuk István lányai. A jelek mindenesetre erre utalnak.

Vannak olyan nézetek is, amely szerint Ágota hercegnő a kijevi nagyfejedelem lánya, azonban minden gyermekéről részletes dokumentumok vannak (a lányairól is) csak ő maradt ki valamiért, s nem mellékesen a korabeli dokumentumok a német és a magyar rokonságot emelik ki. A kijevi rokonságot egyetlen korabeli krónika emlegetí, s tulajdonképpen nem is biztos, hogy tévednek, hiszen I. András felesége Anasztázia, Bölcs Jaroszláv lánya volt, így tulajdonképpen rokonok voltak.

Mindemellett számos egyéb származási lehetőséget is tulajdonítanak Ágotának, s a teljes valóságot valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, de a (véleményem szerint) legvalószínűbb, hogy Agatha vagy Ágota magyar királyi hercegnő volt, Szent István királyunk lánya. Hogy ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, jól mutatja, hogy Árpád-házi szentnek tartják a lányát, Skóciai Szent Margitot, s az ő fiát Szent Dávidot is.

Az bizonyos, hogy Ágota hercegnő lánya volt Skóciai Szent Margit, aki Matilda angol királynénak (I. Henrik angol király feleségének) volt az édesanyja.

Magyar királylányok, akiket szentté avathattak volna – Skóciai Matild és Magyarországi Jolánta

Magyar királylányok, akiket szentté avattak – Skóciai Szent Margit és Szent Hedvig élete dióhéjban

A leghosszabb ideig regnáló angol és brit uralkodók

Források

   Források – djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.