A Szent György Lovagrend megalapítása és első évszázada – Történelmi cikkek a honlapon
A Szent György Lovagrend megalapítása
I. Károly, vagy ahogyan jobban ismerjük Károly Róbert és Boleslaw toszeki herceg, esztergomi érsek 1326. április 24-én (Szent György napján) Esztergomban alapította meg a világ legrégebbi világi lovagrendjét Szent György Lovagrend néven.
| A leghosszabb ideig uralkodó magyar királyok |
Ebben a korban a lovagoknak kiemelt szerepük volt, hiszen ők adták a király kíséretét a lovagi tornákon, ők őrizték a Szent Koronát, de kiemelt feladatuk volt a kereszténység, a gyöngék, a szegények és elesettek védelme.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért Szent György lett a névadó. Ekkortájt a nyugati országokban Szent Mihály, Itáliában azonban a sárkányölő Szent György volt a lovagok eszményképe. Károly Róbert nápolyi hercegből lett magyar királlyá, így Szent György lett a kiválasztott eszménykép. Bár az is igaz, hogy Magyarországon már évszázadok óta az egyik legismertebb és legkedveltebb szent volt.
A király a háttérben akart maradni, de ugyanakkor uralni is akarta a Rendet, hiszen az alapszabályban az olvasható, hogy az alapszabály és módosításainak elfogadása a király jelenlétében és akaratából történt.
Az 1700 szavas latin irat a kor egyik legfontosabb dokumentuma, amely az esztergomi érsek, hét magyar püspök, néhány apát és egyéb egyházi személy előtt íródott.
A Lovagrend felépítése
A Rendnek maximum 50 tagja lehetett, s kezdetben (1344-ig) évente 1 főt vehetett fel tagnak. A tagfelvételhez a teljes tagság egyhangú szavazatára volt szükség. Mivel az első időkben a szabályzat nem rendelkezett a lovaggá avatás jogáról, a rend tagja csak felavatott lovag lehetett.
A lovagoknak számos kötelezettséget kellett vállalniuk. A legfontosabb kötelezettségük a király védelme volt, amelyben a király érdekeinek védelme is szerepelt. Ide tartozott még az egyház védelmezése, s természetesen az egymás iránti elkötelezettség is. Ez utóbbi volt a legrészletesebben szabályozva.
A Rend évente egy közgyűlést tartott – minő véletlen, Szent György napján.
A Rend tagjai fekete, térdig érő, kámzsás posztóköpenyt viseltek, amelynek belsejébe a Rend jelmondatát (pontosabban annak I. V. I. S. H. F. S. rövidítését) hímezték: “In veritate iustus sum huic fraternali societati” – „Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt”.
E rendhez tartozni kiváltság volt abban a korban.
Kezdetben a Rendnek nem volt nagymestere, s fő tisztségeket a Kancellár és a két Főbíró viselte. A címek rangját mutatja, hogy az első kancellár Szécsényi Tamás nádor, erdélyi vajda volt, míg a világi bíró Nekcsei Demeter tárnokmester, az egyházi bíró pedig Telegdi Csanád egri püspök.
Mindez a helyzet azonban jelentősen megváltozott, amikor törvényerőre emelkedett az ősiség elve.
Ez, az elsőszülött jogát (primogenitura) emelte ki, a korábban alkalmazott ősi, törzsi eredetű, legidősebb családtag (szenioritás) elve helyett. Ennek következtében a másod-, harmad- … szülött férfi utódok kényszerűségből egyházi szolgálatba álltak, vagy lovagi szolgálatba kerültek vérmérséklettől függően. Persze az sem volt mellékes, hogy Nagy Lajos hadjáratai miatt, megnövekedett az “igény” is a lovagokra.
Mivel a háborúkban a lovagok egy része elhalálozott, akiket pótolni kellett, nem volt tartható az évi egy új tag elv, így a taglétszámot évente 50 főre egészíthették ki.
A Rendnek saját bírósága volt, így némi függetlensége volt akár a királytól is.
A Lovagrend hanyatlása
Az igazi bonyodalom Nagy Lajos király halála után kezdődött, amikor Mária királynőt Durazzói Károly lemondatta, de nem sokkal később, Mária anyjának parancsára 1386. február 24-én Károlyt megölték. Horváti János macsói bán 1386. június 25-én Gara vára közelében elfogatta Mária királynőt és anyját, Nagy Lajos feleségét, Erzsébet királynét. Előbb Gomnec várába zárták őket, majd Novigrádba szállították őket.
| A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyok |
Fél évvel később a királynét, lánya szeme láttára megfojtották és holttestét a várból kidobták.
Az uralkodó nélkül maradt országban a nádor és az esztergomi érsek nem vállalták a királyi helytartó tisztséget, így az országtanács Szécsi Miklós nádor vezetésével országgyűlést hívott össze 1386. augusztus 27-re.
Ott, megerősítették a Szent György Lovagrendet és létrehozták a Nagymesteri címet. Őt a király személyes jelenlétének (praesentatio regni) jogával ruházták fel. Az első Nagymester Szécsényi Frank soproni, vasi és zalai ispán lett.
Egy évvel később a királynő 1387. június 4-én kiszabadult a fogságból, s hazatérte után szentesítette az intézkedéseket. Ezzel a Nagymester lovagalkotás joga is megmaradt.
Mária királynő korai (1395 május 17-én történt) halála után újra pattanásig feszült a helyzet. A trón jogilag Hedviget, Mária húgát illette volna, aki azonban lengyel királynőként el volt foglalva a lengyel problémákkal, így Zsigmond egyedül maradhatott magyar uralkodó.
1401. április 28-án Kanizsai János esztergomi érsek és kancellár, Bebek Detre nádor és Szécsényi Frank Nagymester vezetésével a főurak fogságba vetették Zsigmondot, aki végül augusztus 31-én szabadult ki.
Zsigmond elmozdította a Nagymestert és udvarmesterét, majd a lengyel származású Stiboric Stibor vajdát nevezte ki Nagymesternek. Az új Nagymester reformokkal próbálkozott (pl. az 50 fős létszám emelésével), de nem kapta meg a támogatást, így 1408-ban lemondott és alapító tagja volt a Sárkány Lovagrendnek.
(Az új lovagrendnek tagja volt a király és második felesége Czillei Borbála is, s ott nem volt létszámkorlát.)
A Szent György Lovagrend megújulása
A király nem indíthatott egyetlen eljárást sem az őt fogságba vető főurak ellen, hiszen csak saját bíróságuk ítélhette volna el őket.
A király azonban nem volt hajlandó kiterjeszteni a bíráskodás jogát a külső tagokra is, így Zsigmond halála után a magyar rendek (a könnyebben meggyőzhető) Habsburg Albertet választották királlyá, felesége, Zsigmond lánya, Erzsébet helyett.
Albert koronázásához azonban a főuraknak és főpapoknak egységre kellett jutni, s ebben az egyezkedésben a Szent György Lovagrend álláspontja győzött.
Albert kötelezte magát, hogy a politikai döntéseiben a két Rend tagjaiból álló királyi tanácsra hagyatkozik.
A Szent György Lovagrend csillaga újra felemelkedésnek indult.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!
