A weinsbergi asszonyok – Történelmi cikkek a honlapon
A városka(tuladonképpen egy kastélykomplexum) lakói a konkurrens tábort támogatták, és becsületesen védekeztek a császár támadásai ellen. Konrádot feldühítette, hogy a városlakók dacolnak vele, s amikor a hosszas ostrom közben legyőzte a felmentésre küldött sereget, megüzente, hogy mindenkit megöl a kastélyban.
A lakók tárgyalásra hívták, ahol azt kérték, hogy legalább a nőket engedje szabadon. A király úriember volt, ezért azt ígérte, hogy a nők szabadon távozhatnak a városból, sőt bármit el is vihetnek, amit elbírnak.
A hűvös téli napon kisvártatva megjelentek a nők, s hátukon vitték legdrágább kincseiket – férjeiket és egyéb rokonaikat, kifelé a városkából. (a történet egy középkori litográfián)
Sokan dühösek voltak, s Friedrich herceg, a király fivére Konrád felé fordul volna egy kérdéssel, de ő csak leintette és nevetett a nők praktikáján. Azt parancsolta, engedjék el őket, mert ígéretet tett, s azt be kell tartania.
Nem tudni, hogy ez az 1140. december 21-re datált történet mennyire igaz, de az események leírása gyorsan elterjedt, s 1998-ban még film is készült belőle Ever After címmel.
A történet először 1175 körül jelent meg a Chronica regia Coloniensis (Kölni királyi krónika) című műben, vagyis alig 35 évvel az események után, amely azt valószínűsíti, hogy van valóságalapja, hiszen még nagyon sokan élhettek az esemény szereplői közül, akik talán tiltakozhattak volna a történelemhamisítás ellen. Persze az is igaz, hogy Konrád számára egy nagyon jó reklámot jelentett a történet. S persze a weinsbergi asszonyok számára is 🙂
A város kastélyának romjait ma is Weibertrau (hűséges feleség) néven ismerik. (a lenti képen a kastély romjai)
Ha tetszett a poszt – oszd meg!
