Viktória királynő és a húsvét – Történelmi cikkek a honlapon
A kislány Viktória húsvétja
Amikor Viktória királynő 1837-ben trónra lépett, az országban rendkívül puritán módon ünnepeltek, amelyen ő szeretett volna változtatni. Számtalan régi szokást felélesztett, s még több új hagyományt teremtett.
Hogyan lett brit uralkodó Alexandrina Viktória kenti hercegnő? |
A tojáskeresés alkalmával a szülők színes tojásokat rejtettek el, amelyeket a gyerekeknek meg kellett keresniük, s a legtöbbet összegyűjtő, gyakran még jutalmat is kapott.
De milyen volt Viktória és Albert húsvétja?
Ez a királyi családban is szokás volt, amelyre ékes bizonyíték, hogy a fiatal Viktória hercegnő egy 1833 április naplóbejegyzésében azt írja, hogy a „Mama szép festett és díszes tojásokat készített, és mi megkerestük őket”.
Ezt a szokást a saját családjában is továbbvitte, hiszen a királynő húsvét vasárnapi napló bejegyzésében 1843-ból az olvasható, hogy férje „elrejtett néhány színes húsvéti tojást a mohakosárban a gyermekek számára” hozzátéve, hogy “Nem olyan sok évvel ezelőtt még én is élveztem a húsvéti tojások vadászatát és megtalálását”. Albert kis kosarakat készített, s a palota körül elrejtette őket, a gyerekek pedig megkeresték.
Viktória királynő lányai és Viktória királynő fiai |
Viktória, az anya húsvétja
A húsvétot általában a windsori kastélyban töltötték, de 1848-ban a Wight-szigetre mentek, ahol szintén nem maradt el a vadászat, hiszen a friss anyuka (nem sokkal korábban szülte meg Louise hercegnőt) azt írta a naplójába “Reggelink alatt és után a gyerekek húsvéti tojásokra vadásztak, nagycsütörtök volt, és nagyon boldogok voltak.“
Ez a szokás később is fennmaradt, hiszen 1869-ben húsvét vasárnap azt írta, az akkor már özvegy királynő: “Reggeli után a gyerekek, mint mindig ezen a napon, húsvéti tojásokat kerestek.“
Talán a húsvét emlékére készítettett 1849-ben egy festményt Xaver Winterhalterrel, amelyen az akkor még négy lánya látható: a királyi hercegnő (más néven Viktória), Alice hercegnő, Helena hercegnő és Louise hercegnő.
A tojásgurítás brit hagyomány volt, amely elsősorban Cumbria területén volt ismert, és a viktoriánus korszakban terjedt el. Ennek alkalmával a gyerekek egy domboldalon gurítják le a tojásukat, azt figyelve, hogy melyiküké jut a legmesszebbre.
Mivel a nagyböjt idején nem ehettek tojást, így a tojáskeresésben és tojásgurításban összegyűjtott tojásokat húsvét vasárnapján ették meg.
A viktoriánus kor húsvétja
A kora viktoriánus korban jöttek divatba a kartonból készült tojások, amelyeket gyakran szaténnal béleltek, s némi édességet is elrejtettek bennük. John Cadbury 1842-ben készítette az első szilárd csokoládétojást, de csak 1875-ben vezették be a kifejezett húsvéti tojást.
1863. április 2-án a királynő azt írta, hogy „Baby nagyon boldog egy hatalmas húsvéti tojással (amely tartalmazott egy babát és a ruházatát), amelyet Affie hozott neki.” (Baby a legkisebb lánya Beatrice, Affie pedig Alfréd herceg volt)
Ebben az időben jöttek divatba a húsvéti körmenetek is, amikor a viktoriánusok végigsétáltak a falun, városon megmutatva a tavaszi finomságokat.
Népszerűvé vált a tavaszi jegyesség. Ennek egy finom módja volt, hogy ha valaki egy kesztyűt adott a kedvesének, s ő a körmeneten viselte, azt a jegyesség elfogadásának tekintették.
A húsvéttal egy egész ünnepségsorozat kezdődött, amely áprilistól június végéig tartott, s amelynek csúcspontja a debütáló bál volt. Itt azokat a fiatal hölgyeket mutatták be a társaságnak, akik elkezdhettek találkozni a lehetséges kérőkkel. Ez nem életkorhoz kötött esemény volt, hanem a szülőkre bízták, hogy megítéljék lányuk érettségét, az esetleges házasságkötésre. Az is előfordulhatott, hogy egy ikerpár két tagja, nem ugyanabban az évben került a társaság elé.
A bál eredetileg III. György feleségének, Sarolta királyné születésnapi báljaként kezdődött 1780-ban, ahol adományokat gyűjtött egy kórház számára, aztán teljesen megváltozott a célja és szerepe, főként a királyné 1818-as halála után.
III. György nagyobb fiai – III. György lányai – III. György kisebb fiai |
Ha tetszett a poszt – oszd meg!