Isaac Newton

Sir Isaac Newton, a Királyi Pénzverde őre 1643 január 4-én született egy szegény gazdálkodó családban. Apja már három hónappal születése előtt meghalt, s mivel koraszülött (talán 11-15 héttel jött hamarabb világra) és beteges csecsemő volt, nem sok esélyt adtak neki.

Isaac NewtonNewton gyermekkora

Anyja gyorsan újra férjhez ment, de 7 évvel később újra özvegy lett 2 kislánnyal és egy további fiúval. Newtont eközben nagyanyja nevelte, mert anyja és mostoha apja Barnabas Smith tiszteletes nem foglalkozott vele. Gyerekkorától dadogott olykor, s ez haláláig elkísérte.

Csak 12 éves korától járt iskolába, de nagyon unta magát, mert csak humán tárgyakat tanítottak. Pár évvel később egy iskolatársa csúfolta, s a vékonydongájú Newton szinte péppé verte, ugyanakkor elhatározta, hogy mindenben ő lesz a legjobb. 17 éves korában anyja hazahívta a családi birtok igazgatására, de azt is hamar megunta és anyja végül elengedte tanulni Cambridge-be.

Egyetemi évek

Ott etikát és természetfilozófiát tanult, de eléggé unatkozott a Trinity College-ban is, s Arisztotelesz helyett hamarosan a matematikát tanulta. Foglalkozni kezdett vele Isaac Barrow matematikaprofesszor, így a matematikával, a fizikával és a csillagászattal kezdett jobban megismerkedni. 1662 pünkösdjén az összes bűnét felírta egy listára, innen tudjuk milyen sötét gondolatai is voltak.

1665-ben kénytelen volt visszatérni Lincolnshire-be a (közel 100 ezer fő halálát okozó) pestisjárvány miatt, de talán a legtermékenyebb éve következett, hiszen ekkor esett le, az a bizonyos alma. Ekkor dolgozta ki a gravitációs elméletét, de emellett kidolgozta a binomiális tételt, a differenciál- és integrálszámítást is. Ez volt az annus mirabilis (a csodák éve)

Isaac Newton1667-ben már cambridge-i munkatárs, majd két év múlva matematikaprofesszor (mestere Isaac Barrow helyét vette át), míg 1672-ben már a Royal Society tagja, amelyről egyébként nincs túl jó véleménye. Ezt a posztot később a szintén zseni, Charles Babbage is betöltötte.

Professzora, mielőtt átadta helyét neki, azt írta egyik matematikai tanulmányáról egy matematikus barátjának: “Mr. Newton … nagyon fiatal … de rendkívüli zsenialitással és jártassággal rendelkezik ezekben a dolgokban

1678-ben elsősorban alkímiával foglalkozott, amelynek keretében 108 különböző anyagot ízlelt meg, s közöttük volt az ólom, az arany, a higany és az arzén is.

Talán ennek is oka volt abban, hogy 1678-ban idegrendszeri problémái voltak. Ekkor Newton soha nem látott mértékben zárkózottá vált, ráadásul ekkortájt halt meg az édesanyja is.

Isaac Newton, a Királyi Pénzverde ŐreNewton közéleti pályája

1689-ben mandátumot nyert a parlamentbe, de az ott töltött négy év alatt csak egyszer szólalt fel, amikor azt kérte, hogy zárják be az ablakot, mert huzat van. Emellett azonban számos befolyásos emberrel ismerkedett meg, kezdve III. Vilmos királytól John Locke filozófusig.

1693-ban újra mély depresszióba esett, teljesen paranoiás lett és szinte mindenkivel összeveszett. Álmatlanságban szenvedett, rossz volt az emésztése és mentálisan is válságba került. Egy ízben 6 napon keresztül ébren maradt folyamatosan, s közben teljesen elvesztette az valósággal való kapcsolatát.

Hajának utólagos kémiai elemzése azt mutatta ki, hogy az ólom, arzén és antimon szintje a normál négyszerese, a higanyszint pedig tizenötszöröse volt.

Newtont ekkor már nagyon zavarta, hogy tudós kortársaival szemben, még nem kapott állami hivatalt, s emiatt minden követ megmozgatott, hiszen az a biztos jövedelmet biztosította volna. Közeli barátja, Charles Montagu pénzügyminiszter-kancellár (a kormány egyik legmagasabb rangú tagja) 1694-ben írta neki, hogy: “Nagyon örülök, hogy végre jó bizonyítékot tudok adni barátságomra és a király megbecsülésére az érdemeidben.”

Montagu biztosította, hogy ez a hivatal, legalább évi 500-600 fontot eredményez és nem igényel túl sok elfoglaltságot, inkább reprezentális. Newton Londonba költözött egy Catherine Barton nevű unokahúgához, aki egyébként Lord Montagu szeretője volt.

Brit pénzérmeA Királyi Pénzverde őre

Így 1696-ban kinevezték a londoni Towerben működő Királyi Pénzverde főfelügyelőjének (így ő lett a Királyi Pénzverde Őre), majd pár év múlva igazgatójának, amely posztot egészen haláláig ellátott.

1662 előtt a pénzérméket kézzel készítették, így nem voltak teljesen szabályosak. A hamisítók gyakran lenyestek belőlük egy vékony réteget a szélüknél, s kapott forgácsokat összeolvasztva komoly mennyiséget kaphattak az ekkor még nemesfémekből készült pénzérmékből. 1662 után már teljes mértékben géppel készültek az érmék, de továbbra is működött a nyesegető módszer, s még egy probléma akadt. Az angol pénzérmék névértéke már nem érte el a bennük lévő nemesfém értékét, így sokan külföldre csempészték őket, ahol beolvasztva jóval nagyobb árat kaptak értük. Elterjedt egy olyan módszer is, amikor a fémtömbök nemesfémtartalma kicsit kevesebb volt, mint amennyinek lennie kellett volna.

1696-ban már az országban meglévő pénzérmék közel 10%-a volt így vagy úgy hamis.

Ekkor nevezték ki Newtont.

Lord MontaguNos, Montagu nem tehát volt igazán jó jós, mert Newton időszakára esett az összes ezüstpénz bevonása, és újraverése a korabeli hamisítások miatt. Igaz Newtonnak nem kellett volna saját maga is foglalkozni az üggyel, de ő lelkiismereti okból belefolyt a napi munkába és saját tudományos, alkímiai ismereteit is felhasználta, hogy minél pontosabban tudják a pénzérmék tisztaságát és súlyát biztosítani. „sokkal nagyobb pontosságú, mint valaha volt ismert” – ahogyan ő mondta. Kinevezésében évében a kormány 7 millió fontnyi pénzérmét vont be és vert újra.

Ő találta ki, hogy a pénzérmék szélét recésre kell verni, amely valamelyest megnövelte a pénzverés költségét, de ezután már nem igazán tudták hamisítani.

Newton, a Királyi Pénzverde őre és Chaloner, a pénzhamisító párbaja

Newton emellett (részben személyes okból) a pénzhamisítók leglelkesebb üldözőjévé vált, közel 100 személyt meggyanúsított és személyesen legalább 28 főt elfogott, amikor álruhában járta a bárokat és vendéglőket.

A leghíresebb ilyen esete William Chaloner volt, aki sikeres úriemberként élte életét és magas helyen voltak, befolyásos barátai. Még azt is kijárta, hogy a pénzverdét belevonja ügyleteibe, így tulajdonképpen a Királyi Pénzverde verte volna a hamis pénzérméket. Persze az ürügy a pénzérme minőségének javítása volt. Newton rájött a módszer lényegére és hamisítás miatt bíróság elé állította. A befolyásos barátok segítségével megmenekült, de Newton nem hagyta annyiban. Újabb bizonyítékokat szerzett és újra bíróság elé került az ügy. Végül Chalonert 1699. március 22-én Tyburnben felkasztották.

Az ügy részletei a mellékelt videóban láthatóak.

Komoly szerepe volt az első brit pénzverde létrehozásában is, az 1707-es Skóciával kötött unió után.

Kézügyességét kihasználva már 1668-ban el készítette első fényvisszaverő távcsöveit, amelyek később biztosították számára a fehér fény színbontását. Miközben a pénzverdében dolgozott, az optikai kutatásait sem hagyta abba, s 1704-ben publikálta eredményeit. Ekkor írta le, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható, s ugyanolyan színeket láthatunk a felbontásakor, mint az olajos vízben vagy a szappanbuborékban. Eközben 1703-ban már a Royal Society elnöke lett.

Tudományos kutatásaiért Anna királynő 1705 áprilisában lovaggá ütötte, így ő lett a tudomány első lovagja.

Newton, az ember

Soha nem járt szórakozni, mindig ideges, könyörtelen és bosszúszomjas volt. Más tudósok munkáit (pl. Robert Hooke vagy Gottfried Leibniz) lekicsinyelte, emiatt sok vitája volt. Soha nem nősült meg, sem barátnői, sem barátai nem nagyon voltak. Talán egy alkalommal volt kapcsolata egy nővel, akit eljegyzett, de aztán az is véget ért.

Newton mindig nagyon magányos volt, hajlama volt a depresszióra és haragra, s olykor tettleg is bántalmazta akár a rokonait is, ahogyan saját jegyzeteiben is olvasható.

A Királyi Pénzverde őre, nem csak detektívként, hanem tanárként is könyörtelen volt, diákjainak sokszor szinte teljesíthetetlen feladatokat adott, akinek nem sikerült megoldania, megalázta. A hosszú évek alatt három diákja is öngyilkos lett a megaláztatások miatt.

Sokat foglalkozott a Bibliával és tagadta a szentháromságot (ami kicsit vicces volt  Trinity College tanáraként), persze ezen nézeteit nem hangoztatta, s tudományos szempontból vizsgálta a vallást. Emellett hitt az okkultizmusban és a spiritualizmusban s szenvedélyes alkimista volt

Gyakorlatias volt, hiszen azért találta fel a macskaajtót, mert zavarta a macska ki-bejárása. Mindezek mellett halála után már kortársai Platon, Arisztotelész vagy Galilei szintű tudósnak tartották.

1720-ban részvényeket vásárolt olcsón, amelyeket drágán tudott eladni, de amikor visszavásárolta őket, már nem tudta őket újra eladni, így nagyot bukott az ügyön. „Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de az emberi őrület kiszámíthatatlan” – jegyezte fel találóan.

A kutyás baleset

A Királyi Pénzverde őre eltávozik

A gravitáció felfedezéséhez kapcsolódó anekdotát Voltaire-nek tulajdonítják, de állítólag egy William Stukeley nevű angol antikváriusnak Newton maga mondta el 1726-ban.

Egy másik anekdota alapján egy alkalommal a kutyája felborította a gyertyát, így húsz éves munkája égett el a jegyzetiben. Newton ekkor annyit mondott: “Ó, Gyémánt, Gyémánt, keveset tudsz arról, hogy milyen rosszat tettél.” – sokán állítják, hogy Newtonnak soha nem volt háziállata, de a történet már megmaradt, amióta  David Brewster Sir Isaac Newton élete című művében leírta.

Newton végül 1727. március 31-én halt meg Londonban, 84 évesen, álmában.

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük