Christmas Carol

Charles Dickens angol regényíró, talán leghíresebb története a Christmal Carol (Karácsonyi ének), amely 1843. december 19-én jelent meg először, s népszerűsége azóta is töretlen. A regényt a Chapman&Hall kiadó adta ki, s John Leech illusztrálta. (a posztban szereplő illusztrációk Leech illusztrációi)

 

A történet megjelenése

Az első kiadás hatezer kötete, karácsony estére elfogyott, s a következő év végéig összesen tizenhárom kiadás jelent meg. Olyannyira sikeres lett, hogy már 1844 januárjában illegálisan másolták, amely miatt Dickens jogi lépéseket tett.

Ekkortájt Dickens, már elismert szerző volt, aki több nagy művet is letett az asztalra, valamint számos novellát, színdarabot, újságcikket írt, de aktuálisan sorozatban megjelent műve, a Martin Chuzzlewit csalódást okozott. Az eladások nem voltak a legjobbak, pedig ez volt a szerző kedvenc műve. Mindez pillanatnyi pénzügyi nehézségeket okozott számára, amit nem könnyített meg az sem, hogy felesége várandós volt ötödik gyermekükkel.

Mivel az eladások nem voltak megfelelőek, a kiadó a havi jövedelem (amely akkor 50 font volt) csökkentésével fenyegetőzött.

Dickens zavarba jött, hiszen legjobb tudása szerint írta meg a művét, de a várt siker elmaradt. Nem tudott aludni, éjszakánként óriási sétákat tett Londonban és töprengett, mit tegyen. Októberben született meg az ötlet a regény megírására. Közel hat hét alatt készült el vele, az utolsó oldalakat december elején írta le. Az éjszakai 25-30 km-es sétái alatt találta ki a történetet, majd amikor hazaért, lejegyzetelte a gondolatait. Sógornője szerint a munka közben rendkívül izgatott volt.

A karácsonyi történet

A téma korántsem volt új a számára, hiszen 1836-ban, még Boz néven publikált egy történetet, Karácsonyi vacsora címen, amely az előző évben íródott és publikált, Karácsonyi ünnepségek című művének átirata volt. Egy másik története jelenik meg a The Pickwick Papers című regényben, ahol egy Gabriel Grub nevű egyházi tisztviselő megtérését mutatja be a koboldok látogatása után. Ezután a újabb karácsonyi története jelent meg, a teljesen Dickens által írt és szerkesztett Master Humprey Clock című hetilapban.

Mindezek mellett ismert, hogy Dickensre nagy hatással volt Washington Irving, akinek egy 1819-20-ban megjelent munkája négy esszét is tartalmazott a régi angol karácsonyi hagyományokról. Ide sorolható Douglas William Jerrold két esszéje is, amelyek szintén a karácsonyról szóltak.

A regény születése

1843 februárjában jelent meg a Gyermekfoglalkoztatási Bizottság második jelentése a gyermekmunkáról, amely sok embert elborzasztott. Dickens gyermekként a maga bőrén érezhette, hogy mennyire kiszolgáltatott a szegények élete. Neki még szerencséje volt, hiszen csak rövid ideig volt kénytelen ezt elviselni – de az emlékek örökre megmaradtak. Minden erejével azon volt, hogy változás történjen, s 1843 október 5-én egy manchesteri adománygyűjtő beszédében az oktatás fontossága mellett állt ki. Rájött azonban, hogy a legnagyobb változásokat nem röpiratokkal és esszékkel tudja elérni, hanem jó példát mutatva, s ekkor kezdett hozzá a regényhez.

A karácsonyi időszak több szempontból is alkalmas volt erre, hiszen ekkortájt kezdett elterjedni a királyi udvarból, a karácsonyfa állításának szokása és annak a szemléletnek a kiteljesedése, hogy a karácsony a szeretet ünnepe. Írnia kellett tehát egy olyan történetét, amely a legkeményebb ember szívét is ellágyítja és a elindítja a szeretet felé – ez lett a Karácsonyi ének története, Dickens talán legjobb műve.

Így született meg Ebenezer Scrooge, az idős fösvény alakja, akit egykori üzlettársa, Jacob Marley szelleme és karácsony három szelleme látogat meg. Ennek hatására a mogorva férfi teljesen megváltozik.

Dickens levelei nyomán, Scrooge alakjában John Elwes egykori országgyűlési képviselőre lehet ráismerni, aki hírhedten különc és zsugori volt. Nincs kizárva azonban Jemmy Woods sem, aki az ország első milliomosa volt.

A kiadó olcsó anyagokból akarta a regényt kiadni, de Dickens nem engedett. Követelte, hogy a regényt vörös szövetbe fűzzék, aranyozott szélű lapokkal. A kéziratot, vörös marokkói bőrbe fűzve adták át ügyvédjének, Thomas Mittonnak ajándékként.

Az első kiadás megjelenési ára 5 shilling volt (ma 25 font lenne), de a hatezer példány napok alatt elfogyott, s még 1843-ban két kiadás jelent meg.

A Karácsonyi ének utóélete

A magas gyártási költségek miatt az első kiadás nyeresége csak 230 font volt, s egy évvel később is csak 744 font volt a nyereség, elsősorban az illegális kiadások miatt. A pereket megnyerte, de a kiadók csődött jelentettek, így sokra nem jutott vele, s a perköltséget is ki kellett fizetnie. Végül szakított a kiadójával és a Bradbury és Evans kiadó szerzője lett.

Dickens a következő években, még négy további karácsonyi történetet írt, de azok nem érték el a Karácsonyi ének sikerét. Ezt a sikert felhasználva az író 1849-től nyilvános felolvasásokat tartott. Ezeken, haláláig összesen 127 alkalommal került sor erre a történetre, beleértve a búcsúelőadását is.

A páratlan sikert mutatja, hogy gyorsan adaptálták színpadra. Már 1844. február 5-én három különböző előadás premierje volt, majd február végéig még nyolc feldolgozás jelent meg.

A mozgókép megjelenésével pedig számtalan filmfeldolgozás jelent meg, ahogyan rádiójáték, opera, balett, musical és animáció egyaránt létezik.

Az USA-ban is ez lett a legnépszerűbb regénye, s több, mint kétmillió példányban fogyott el – Dickens Karácsonyi ének története halhatatlan lett.

A Christmas Carol megjelenése egyike volt azon eseményeknek, amelyek megalapozták a viktoriánus karácsony hangulatát, s amelyek elterjesztették azokat a szokásokat, amelyeket Viktória királynő és férje, Albert herceg próbált becsempészni az angol életbe, a német példa alapján.

Források

Egy 1997-es változat

Egy 1999-es változat

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.